Stop: flip-flop, ujjatlan trikó és „egyenpóló”!!!
Nem leszek népszerű ezzel a bejegyzéssel, de mint tudható én ezt be merem vállalni, zúduljon rám a nép haragja akár.
Miután ez a járványmizéria és karantén börtön véget ért, már két éve, szertelen mód rohanjuk le a nyílt tereket, döntve magunkba a szabadság boldogságának nedűjét, na és persze az alkoholos italokat, faljuk a street food "szavtos" szeleteit .
Ezzel nem lenne nagy baj, de a „kísérő” alatt nem a „tüskét” a „féldekást” értem, hanem a stílust és a megjelenést.
Érthető mód, a home office adta szabadság, a mackónaci susogása és a boxer alsóban töltött feledhetetlen napok nehezen dobhatók a sutba, a kényelem nagy úr. Nem lehetünk egyből frissen borotvált modellek, és az öltözködésünk sem lehet rögvest olyan, amire nagymamáik együtt csettintenének elégedettségüket kifejezve szigorúan másfél méter távolságból, kilenc és dél között szigorúan. Viszont ne feledjük azt sem, hogy a „kórságos” idők előtt sem volt cool, a flip-flop csattogó és az „egyenpólóban” letudom a nyarat stílus.
Ne engedjük el azokat a vad lovakat, ne dobjuk a gyeplőt a stílus fogat közé. Attól, hogy a karanténban is halálra (érted halálra) gyúrtuk magunkat, az ujjatlan trikó nem lett az street fashion elfogadott modellje.
Tudom jön a meleg és vele együtt a lazább ruházat, de ne feledjük el, hogy a flip-flop pacsker, az átizzadt póló, az ujjatlan atlétatrikóra hajazó utcai style nem való még a "Gödörbe" sem. Na persze jöhet az „oké boomer” illetve, „papa mert neked már lóg, attól én még feszíthetek”. Pedig nem, még neki sem szabadna, ha még nem is lóg. Papucs a strandra, az összes kellékével egyetemben, bár lehet lassan, ha így megy még kiegészítőnek a felfújható gumimatrac, és kisebbek számára a kacsás karúszó is divat lehet, ki tudja ezt a nagy felhajtásban követni. Na de akkor mi, vagyis, hogy?
Hosszú ujjú ing felhajtott ujjal, vagy egy cubaiing (guayabera), pike póló, loafer vagy mokaszin bőven elegendő lehet.
Barátsággal;
Tibor