Talán a legfontosabb írásom és hitvallás
A feladat adott erre az évre is főleg annak a fényében, amiket az utcán látok. Munka van, illetve lenne "dögivel". Amikor azzal kezdjük, hogy milyen szép új világ nyílik meg előttünk, mert lehetőség van arra, hogy majdnem egymillió jó magyar forintnak megfelelő "delláért" már kaphatunk kétszer két órában stílustanácsokat, megnyugodtam. Mennyire fogja ez az átlag férfiak öltözködési problémáit megoldani?! Nagyjából annyira; - amennyire kelendő lesz a majd hárommillió forint körüli öltöny "luxusban" - semennyire. Hányan beszélik a stílus és divat értehetetlen nyelvét; "sprezzatura, bespoke és a többi és a többi ...
Neki mit mondanál?
Úgy érzem, itt ment el teljesen a józan ész! Szerintem azzal kellene először foglalkozni, hogy az alapokkal tisztába legyenek férfijaink, nem rögvest szabjunk rájuk hatszázezer forintért sportzakót ... Biztosan lesz rá igény, mert a here vasaltatásra, sőt az "alsó táji" mikró jakuzzira is van, viszont a kérdés nem ez, inkább az, hogy hányan lesznek ők, akiket már alapból kiszolgál Budapesten a nem kevés számú bespoke szalon. Nagyjából ugyan arra a pár ezer fős, akár még néven is nevezhető urakon fognak osztozkodni, marakodni és egymásra ígérve rámászni, akik valljuk meg ha ennyiért kapnak szolgáltatást, lehet inkább a szabóságok Mekkájában fognak varrattanti maguknak, Milánót, Londont célba véve. Közben pedig az utcán robog a realitás otromba "zokni-szandi kombós" gőzhajtású mozdonya.
Ők nem itt vásárolnak
Persze azt is lehet mondani, hogy ha valaki Omega órát visel, még lehet neki Rolex is a kezén hébe-hóba, mert a luxus az luxus. Viszont nem hinném, hogy az a tömegek, akiknél még az is gondot okoz, hogy nem illik farmerben bebattyogni egy felső kategóriás étterembe vacsoraidőben, nehéz lesz elérni, hogy a farmer nacit lecserélje kristály tiszta forrásvízben áztatott, bio füvet legelő birkák gyapjújából készült szövetnadrágra. Vagy legalábbis nem ezt látom, de lehet nem megyek jó helyekre ...
Fogom a fejem, mi mindent látok ...
Értem a problémát, csak nem fogom, hogy amikor még azon gondolkodunk, hogy milyen az igazi jó minőségű nyakkendő, máris előre rohanunk a hernyóselyemből szőtt kézzel varrat nyaksálak irányába. Mielőtt a vad mókusok elé vetnétek, jelezem én sem vetem meg a finom mondjuk rá luxusnak számító darabokat, de nem gondolom, hogy a valóban ettől lett stílusom, ha egyáltalán van. Maradok azoknál a problémáknál, "hogy mit - mivel, milyen alapszínek vannak, miért nem baj, ha zakó ujja rövidebb, mint megszoktuk, és persze a reális árakon elérhető, de mégsem "gagyi" férfiruházat", sorolva a témák parlagon heverését. Szerintem a bajok gyökerénél kell kezdeni a problémák megoldását, és ha már stabil a tudás, van némi stílusérzék, lehet tovább és magasabb szintre lépni. Ettől még nem érzem, hogy földhözragadt lennék. Szerintetek velem van baj? Barátsággal;
Tibor