Gyakran olvasom a közösségi oldalaim posztjai alatt, "hogy neki könnyű (mármint a képen látható úrnak), mert neki még a konyhaszekrény ajtaja is jól állna". Pedig ez részben igaz, részben pedig a valódi öncsalás, önámítás.
A titok a fránya méretekben és a pontos "stílusos" precíz ruha beállításban rejlik. Mondhatni, a részletekben bújik el a megoldás.
Melyek ezek a fránya, de sajnos sokak számára elnagyolt, elhanyagolt részletek és mit kell tenni, hogy ne kerülje el a figyelmünket. A blogbejegyzés ismét az alapokkal foglalkozik, és azok számára nyújthat segítséget, akik nem gyakorlók, hanem még talán most lépnek be a divat és stílus szabálykövető világába.
Azok a fránya hosszúságok !
A nadrágok és itt nem csak az öltöny, hanem az összes lezser viseletre alkalmas - chino, farmer - nadrágokra is gondolni kell, mert a hiba ott jön szembe, mint a gyorsvonat (nem MÁV), hogy elcsapjon.
Az új konfekcióban vásárolt nadrágok, öltönyök esetében a legtöbb férfi, tisztelet a kivételnek az azonnali és végérvényes használat mellet dönt. Még az sem izgatja nagyon, ha a hosszban nem stimmel, mert jó lesz az úgy, vagy majd felhajtja azt "slusszmegapassz".
Ebből adódik, hogy nadrág túl hosszan lóg, gyűrődik és slampos hatású lesz. A chino és farmer esetén pedig többszörös felhajtás miatt egyfajta "hurkát" képez a lábszárnál.
Sokkal egyszerűbb és abszolút nem drága, - sőt egyes konfekciót áruló üzletek ingyen kínálják az igazítást - elmenni a legközelebbi szabóhoz és beállítva felvarratni.
Nadrág legyen az öltöny, farmer, chino pontos hossza adja azt az érzést, hogy jobban nézel ki, nem taposod le a cipőddel, és nem vagy "tottyos" hatású.
A pontos hossz pedig a "hosszú", amikor a nadrág szára leér a cipő sarkáig, "fél hosszú", amikor szár már nem éri el a cipő sarkát, a "rövid (olaszos)" amikor a boka ki is villan a szár hossz miatt. Mind a három elfogadott, nem stílustalan, de persze ízlés kérdése ez is.
A "fránya" hosszúságok másik helye a zakó ujjának problematikája. Gyakran látjuk sajnos a televízióban is, hogy jön az aktuális hír, vagy időjárás jelentő, zakó van rajta, de a kézfejének nagy részét ormótlan mód eltakarja a zakó ujja. Itt legtöbb esetben a stylistok tesznek rá, hogy a támogatás révén beszerzett zakó jó ujjhosszúságú az adott képernyőre kerülő arcra. Így aztán terjesztik ezt a "kórt", hogy a zakó ujj így is jó.
Pedig nagyon nem!
A zakók ujjhossza akkor megfelelő, ha az egy fél centit engedi mutatni az ing mandzsetta részét, avagy ahogy a képen látható ízlésesen láthatóvá válik, nem haladja meg még lelógatott kézzel sem a kézfejet.
Sokak idegenkedve fogadják, mert arra gondolnak, hogyha magasba emelik a karjukat, mennyire fog felcsúszni a zakó ujj és ez mennyire csúnya lesz. Ez sem igaz, mert ha csak nem vagyunk artisták, legtöbb esetben a karunk lóg, vagy legalábbis az aszalton, vagy szék karfáján fekszik. A rossz méretválasztás vagy rosszul igazított zakókra ez sajnálatosan ez azért érvényes.
Itt is fontos lenne, hogy vagy pontos méretű legyen a zakó, vagy ha nem az, igazítást igényel, ami már egy kicsit bonyolultabb feladat annál, minthogy a szabó levágja a végét és felvarrja. Itt sajnos legtöbb esetben a vállrésztől kell rövidíteni. Viszont ez sem ördögtől való, jobb szabók ezt startból megugorják.
Méretek problémái ha túl "nagyok" vagy túl "vékonyak" vagyunk, ugyanazok szinte, (sőt).
A túl testes férfiak abba a hibába esnek gyakran, hogy azzal próbálják kompenzálni a méreteik nagyságát, hogy még nagyobb méretű ruhák közül választanak, így aztán még hatalmasabb lesz a probléma és hozzá jön az itt lóg, ott hosszú slamposság.
Ahol igaz lenne a tétel, náluk valóban az, legyen minden hozzájuk igazított és máris más a látvány. Sajnos az is megesik, hogy nem a bővebb irányában nyúlnak mellé, hanem a beismerés elkerülése miatt, "a hasad rajtram a zakó, ing a mellény, nadrág, de teszünk rá" jön. Ez is akkora hiba és méret probléma, mint a másik irány.
A vékony férfi esete az oversize-val vagy a skinny fittel olyan, mint szeretkezni egy sündisznóval. Meg lehet próbálni, de fájni fog a másik sünnek is.
Túl vékony testalkat esetén mindkét megoldás rossz. A túl nagy méret a "bohóc" hatást kelt, míg a skinny azt eredményezi, hogy jobban láthatóvá vállnak az alkat adta hiányosságok. Sajnos jellemző, hogy a vékony főleg fiatalabb férfiak mind két irányzatot bevállalják a divat kedvvért.
Itt pedig valóban a mértékletesség lenne a jó irány.
Mielőtt nekem támadna bárki, a testi adottság velünk jön, ahogy nálam az alacsonyság, nehezen korrigálható.(Sámli, magasított cipő ...) Ellenben a jól megválasztott méret, igazítás vagy már az eleve méretre készült ruházat ezen sokat javíthat.
Barátsággal;
Tibor
Comments