Ez az év is elmúlt …

2019.12.19
Ezeket olvastuk együtt. Fotó : Szabó Imre
Ezeket olvastuk együtt. Fotó : Szabó Imre

Zárszámadás, elszámolás, leszámolás, végelszámolás, búcsú, és jövőre veletek ugyan itt?! Ez a bejegyzés ezzel véget is érhetne, de úgy gondlom pár pillanatra emlékezzünk meg közösen arról, hogy mi történt itt a mi kis közös stílus blogunkon, addig amíg nem fulladunk a bejglik és töltött pulykák halászlével átitatott ünnepi kavalkádjába.

Fázva vártunk a tavaszra.
Fázva vártunk a tavaszra.

Idén is jött a tavasz, vagyis úgy gondoltuk, hogy jön az és végre vége lesz a hideg napoknak. Aztán vártunk elég sokat, hogy úgy március végén majdnem már májusban új outfitekben virítsunk. Mert a tél nálunk már csak ilyen lett, későn jön, és sokáig kitart. Ebben a zűrös tavaszvárós időszakba robbant be ismét a gatyaszár hossz tematika és persze a titokzokni vagy zokninélküliség problematikája. Ugye emlékeztek!? 

Itt még volt rajta zokni, bár ne lett volna.
Itt még volt rajta zokni, bár ne lett volna.

Nagyjából ezzel ott maradtunk, ahol a tavalyi évet hagytuk, nehezen fogadható el, hogy a zokni az nem minden esetben hosszú szárú, vagy épp elhagyható. Heves viták, érvek és ellenérvek mentén jutottunk el oda, hogy inkább ne bolygassuk ezt a témát. Nem baj, én mégis úgy gondolom, 2020-ban sem lesz máshogy, ha majd virágba borulnak a pálmafák, és kivetkőzünk önmagunkból. A nadrágszár is amolyan viperafészek volt tavasszal, és talán elkísért egész nyáron, hogy inkább nem nyúlnánk hozzá, ha nem kell. A közös pont még mindig jobb, ha az férfi nadrágszár harmonikázva borul rá a cipőre. Pedig!!! Na de ne hozakodjunk elő egy ilyen neuralgikus problémával így karácsony közeledtével, ne tépjük fel a sebeket, mert baj lehet belőle. 

Nadrág szár és cipő.
Nadrág szár és cipő.

Nyárba fordulva, beleborzongott a férfitársadalom blogot olvasó része, hogy mi a véleményem a rövid naci és annak nyári viseltével kapcsolatosan. Kaptam eleget, és meleget, ha érted mire gondolok. Holott ez megint majd olyan téma lesz jövő nyáron is, mint az elhagyhatatlan zokni - szandál kombó. Meg amúgy a szandál maga, amitől nem akarunk megválni, ragaszkodunk hozzá szívünkhöz akarom írni lábfejünkhöz nőve. Loafereket meg még mindig csak távolról gusztálva nézi a sok pasi, hogy most akkor bu@is vagy sem. 

Rácsok fogságában. Fotó : Debreczi János
Rácsok fogságában. Fotó : Debreczi János

Vitatkoztunk még egy sort a mintákról, de a rácsokba zárt zakók és öltönyök annyira ellepték a hazai üzleteket is, hogy lassan már az lesz az üdítő kivétel, ha sima egyszínű ruházatot árul valaki. Tehát ez már mintegy két, hároméves késéssel, de megérkezett és bátrabban nyúlunk feléjük. Persze itt is a mértékkel élt "kapkodás" a jellemző, és nem a bátorság. 

Közelebb az ötvenhez ...
Közelebb az ötvenhez ...

Ott volt egy kis írás arról, hogy én miként látom a negyven feletti férfiak öltözködésének dolgait. Melyek azok a pontok, amelyeket jó lenne már ebben a korban kerülni, extra slim nadrágok, vagy éppen túlszűkített zakók és ingek. Ez sem zajlott vita nélkül, mert a kapuzárási pánikban elfeledjük, hogy az, ami még tíz évvel ezelőtt megy, vagy ment, nem biztos, hogy menni fog az idő múlásával. Maradjunk annyiban, ha alkatunk megengedi, miért is ne, de ha nem akkor nagyon ne erőltessük!  

A celeb, aki minta.
A celeb, aki minta.

Így érkeztünk meg az influencer bajokhoz is, mert talán ez az esztendő volt az influencer virágzás éve. Mindenki influencer lett, és így azok is tanácsokat adnak, akik tavaly még labdába sem rúgtak volna. A véleményvezérség kóros betegsége öntötte el a közösségi média felületét, ami egyrészt akkora zajt generált, hogy az egyedi hangokat már meg sem halljuk. A zajban végül eltűnik a lényeg. Dobj el egy követ és divat bloggert és stílus influencert üt agyon. Úgy gondolom jövőévben ez marad még, de lassan és biztosan, a sok vadász kevés fóka effektus itt is eléri a maga hatását és tisztul a kép.

Celebek öltözködési szokásai is górcső elé kerületek, mert ha az ízlésnélküliség ráfeszül a stílusra, baj lesz belőle. Írtam róla, hogy egyes televíziós személyiségek, hogyan hatnak ránk és miért kár rájuk pazarolni a figyelmet. Sajnos nem hinném, hogy ez hatással lett volna #ab(e)árkire. Egyre talán azét mégis jó volt, hogy mi legalább tudjuk miért kicsi és savanyú. 

Emelem a kalapom előttetek! Fotó : Szabó Imre
Emelem a kalapom előttetek! Fotó : Szabó Imre

Nagyjából a teljesség igénye nélkül nem megfeledkezve majd a szilveszteri bulik zoknis, harisnyás képei mellet, hogy ez volt a 2019 év stílus diskurzusa és talán az évtized zárása is. Pazaroltuk egymás idejét? Nem hinném még akkor sem, ha az idei évben kellett, és ez kiugróan magas az elmúlt hét éves online tevékenységem alatt is, a legtöbb "trollt" levadászni. Hála nektek ebben nem maradtam magamra, és ti is lőttétek őket ki a virtuális térbe. Azok maradtak, akik értik és szeretik azt, ami itt zajlik évről - évre.

Mi lesz jövőre? Nem tudom, és ezt most nagyon őszintén írom, mert nem látom a honnan - hova jutást, nem látom a financiális kérdések fránya megoldását, mert mint sokszor írtam és mondom, ez azért üzlet is valahol. Aztán mégis ott van mindig a megoldás, ahogy eljutottunk együtt ide is, hogy kezdhetem a hetedik év bejegyzéseit a Tibor Stílus Lapján. Azzal, hogy a Digel Store Budapest, Titem Suit, Tramarossa Hungary, Hadawebshop.hu Trendhim.com, Xiaomishop.hu, Turbado.hu és számos kisebb cég mellém áll évről évre, tovább tud működni a blog, a facebook oldal és persze az insta profil is. A munkás napok közt meg kell köszönöm Debreczi János és Szabó Imi fotós és videós munkáját. Legfontosabb segítség a családom mellett pedig még mindig Ti vagytok!

Köszönöm egész éves figyelmeteket, Áldott Békés karácsonyt és valóban sikeres Újesztendőt kívánok!

Barátsággal;

Tibor