A stílusos öltözködés; luxus?

2019.08.01

Ez luxus? Nem hinném!
Ez luxus? Nem hinném!

  A címben szereplő probléma adott, és talán a leginkább elfogadott magyarázta arra, hogy miért nem kell egy férfinak a divatosan (hülye szó- de nincs jobb!) öltözködnie. Pedig a stílus, nem a divat követése, és nem is kívánja meg, hogy felesleges luxus kiadásokba verjük magunkat. Mondom miért, olvass tovább!

Táska, öltöny és minden más! Mire fel?
Táska, öltöny és minden más! Mire fel?

A blogom, az összes közösségi média felületem azért jött létre szinte számomra már az idők kezdete előttinek tűnően, hogy azt nézzük meg és láttassuk közösen, hogy mi, az "átlag" pasik is tudunk "dögösen" divatosak és stílusosak lenni, ha csak egy icike - picikét odafigyelünk magunkra. Aztán hogy ez a picike figyelem milyen helyről hozza a gardróbba a megfelelő ruhadarabokat már szinte részletkérdés. Én soha, de soha nem kedveltem a legdrágább, márkás, és "túlhájpolt" stílus guruk tanácsait. Repkedve a Louis Vuitton, Hermes és Tom Ford galaxisban. Mert hazug és ártó a tevékenységük! Hazug, mert ha csak abból indulok ki, hogy egy adott luxusmárka vásárlóinka hányada annyi, mint a hazai Beluga kaviár fogyasztóinak száma, és abból kiindulni, hogy majd mindenki ebben fog pompázni, hogy közben akár még a nevét sem ismer, akinek ír, beszél róla, bolond ámítás. Azért ártó, mert elvisz egy olyan irányba, ami aztán azt eredményezi, hogy mert luxus nincs rá pénz, és mivel nincs rá pénz, így felesleges is követni a stílusos öltözködést, tehát jó az, ami rajtunk van. Logikus!

Nézd, nem is Vespa! Nem luxus.
Nézd, nem is Vespa! Nem luxus.

   Számomra sokszor idegesítő is, hogy egyes "szakértőket" azért nevezzük szakértőnek, mert elmélyült a luxus márkák világának lexikális ismeretében, és miután erről, mint egyedi tudósa számol be, csodálat övezi és ámulatba ejti a népeket. Wooow micsoda stílus! Megint vissza kell térni arra az alaptézisre, hogy a luxus nem egyenlő a stílusossal és nem feltétlen egyenlő a minőséggel is. Itt zárójelesen kellen írni; sajnos! Attól, hogy egyes négyhírű márkák neveit ismeri az átlag férfi, még nem feltétlen lesz híve vagy vak követője. Tudja, hogy az Armani jó, a Gucci szuper, de ha vásárolni kell, nézzünk szembe a valóság satufék nélkül felénk rohanó mozdonyával, nem ezeket a márkákkal fogja teletömni hó elején fizunapon a kosarát. Még az sem, aki akár meg is tehetné. 

Kicsimmel gurulunk ...
Kicsimmel gurulunk ...

  Vegyünk alapnak egy tételt; az egyszerű fehér ing ára, mint viszonyítási szám. Tudjuk a minőség egy fontos kritérium, de ha egy vasalás könnyített 100% pamut fehér ing tizenkétezer forinttól már tud olyan kényelmet biztosítani, és "stíluskapitány" legyen a talpán, aki meg tudja különböztetni azt, a hatvanötezer kemény magyar forintér árusított "jó nevűtől" biztos, hogy a többség a tizenkétezer felé fog hajlani. Hiába tépi majd véresre a száját a "szakértő", hogy de apám, nézd már meg a varrás minőségét, a mandzsetta kidolgozottsága, annyi lesz ez, mint haloványan elengedett "fi@g" a nyáresti szélben, bár jelzem azzal azért óvatosan, mert nem kellemes szélirányban állni.

Mindenkinek a maga bőröndjét.
Mindenkinek a maga bőröndjét.

  Beszéljünk őszintén, a fent említett hatvanötezer forintos fehér ing, nem olyan, mint a "Művészet" című abszurd darab festménye - "A kép egyhatvanszor egyhuszas, és fehér: fehér az alapja és haránt irányú fehér pászmák díszítik." - hat millió forint értékben. Rohadt drága, és a sznobizmus jelképe. Márpedig mi nem lehetünk sznobok, és persze hülyék sem. 

Neked is ő festett?
Neked is ő festett?

  A lényeg az, hogy a stílusos öltözködés, nem egyenlő az eszement márkavakságnak, és a féktelen és kifogyhatatlan pénzherdálásnak. A márkák persze erre akarnak rávenni, de ha te tudatosan és valóban nem sznob módjára érted azokat az üzeneteket, akkor tudni fogod, hogy hol a határ. Mielőtt nekem rontanátok, hogy de Tibor azért te vizet prédikálsz és Dom Perignont vedelsz, mert a te általad képviselt márkák sem a "verricsíp" kategóriák, jelezném halkan és csendben, hogy a legtöbb esetben azok még a legelfogadottabb ár fekvésben mozgó, de még anyagokat tekintve is minőséginek számítanak. Másrészt pedig mondhatni kézműves modellek, lásd Titem Szabóság. Mindeközben pedig a Hadawebshop.hu (secod hand) márkát is a nyakamba vettem, hogy az ott található, amúgy a közhiedelemmel ellentétesen, nem használt ruha, hanem szálhibás, vagy egyéb festék gondok miatt a "meón" át nem ment, és egyszeregyszer valóban akár még luxus márkákat is tartalmazó bálás ruha shop. És akkor itt és most lehet kikövetni, leiratkozni, megvetni és minden mást mondani rám. Bírom én, mint versenyúszó a női popsikat! Én vállalom, mint ahogy azt is vállaltam, hogy szembe fogok menni az amúgy túlzott testképzavaros férfi stílus influencerekkel, és márka mániás stílusgurukkal, amikor az első bejegyzést megtettem a TSL oldalon. Na bumm! 

Benyitottam ezen az ajtón, kár tagadni.
Benyitottam ezen az ajtón, kár tagadni.

  Zárva a gondolatsort azzal, hogy amúgy számomra az is érdekes kérdés, vajon mi lesz azzal a rengeteg el nem adott feleslegesen legyártott tavasz - nyár, nyárközi, ősz előtti és őszi - téli kollekcióban kiadott termékekkel, amit már akkor sem lehetett értékesíteni, amikor lejött a gyártósorról a távol-keleti vagy Törökországi varrodában. Sejteni lehet, megy Afrika mélyszegény részére, eltüzelésre, elégetésre szennyezve ezzel tovább a földet és termelve a globális éghajlatváltozást okozó problémákat.

Lehetünk így is stílusosak!?

Barátsággal;

Tibor